(1) Meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. (2) A kegyeleti jogsértéssel elért vagyoni előny átengedését bármelyik örökös kérheti. Több örökös esetén az elvont vagyoni előny az örökösöket a hagyatékból való részesedésük arányában illeti meg.
4.7.1. Az új kódex önálló paragrafusba emelte a régi Ptk. szabályát [1959-es Ptk. 85. § (3) bekezdése] és így örökíti azt tovább. Változás csak egy új szankciót érintően jelentkezik.
4.7.2. A halál nem szünteti meg az ember emlékét, a személy méltóságát, becsületét, jó hírnévhez kapcsolódó jogát a törvény a halál után is védi. A törvény szó szerint az elhunyt emlékét védi, és ennek tartalmát a bíróságok már korábban is kiterjesztően értelmezték. Nemcsak az elhunyt jóhírnevéről van szó, hanem számos korábbi jogeset alapján az elhunyt sírjáról, sírhelyéről, sírfeliratról és a sírhasználat kérdéseiről is. A kegyeleti jogok érintik az elhunyt holttestével, szerveivel kapcsolatos kérdéseket, az eltemetését.
4.7.3. A szabályozás dogmatikai magyarázata nem könnyű, hiszen a sérelmet érintő személy már nem létezik, jogképességgel a halál bekövetkezte után már nem rendelkezik. Az elhunyt személy emlékének a védelmét olyan sajátos jogként magyarázzák, hogy a védelem az őt túlélő személyek révén kap jogosultat. A törvény a korábbi szabályozással hasonlóan az elhunyt emlékét sértő magatartással szemben az elhunyt személy hozzátartozói, továbbá mindazok felléphetnek, akiket az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
4.7.4. A törvény az igényt valamennyi lehetséges jogosultnak megadja, tehát bármelyik jogosult önállóan is felléphet, nem beszélhetünk jogosulti együttességről. Több per megindulása esetén célszerű ezen pereket egyesíteni.
4.7.5. A személyiségi jogsértésre adott új szankció, a jogsértéssel elért vagyoni előny átengedésére vonatkozó jog, a kegyeleti jogok megsértésénél is alkalmazandó. Ezt a vagyoni jogot már csak az örökösök érvényesíthetik, szemben a többi szankcióval, tehát azok, akik az elhunyt hagyatékából öröklés jogcímén részesedtek. Mivel vagyoni igényről van szó, amely vagyon az elhunyt emlékét sértő magatartásnak az eredménye, ez az örököseket illeti meg. Több örökös esetében az egyes örökösöket a hagyatékban való részesedésük arányában illeti meg az elért vagyoni előny. Mivel vagyoni igényről van szó, ezért az engedményezhető.
4.7.6. A norma egyúttal sajátos perbizományt nevesít, hiszen bármely örököst feljogosítja a vagyoni igény saját jogon történő érvényesíthetőségére, hiszen a törvény úgy fogalmaz: bármely örökös kérheti. Viszont ez csak a perbeli legitimációt nevesítő norma, és emellett a kegyeleti jogsértést érvényesítő örökössel szemben a többi örökös felléphet, velük szemben el kell számolnia, azaz a részükre a megfelelő hányadot ki kell adnia. Véleményünk szerint az örökösök egymást közti igénye kötelmi igény, így elévülési jellegű.
4.7.7. A kegyeletet a büntető törvénykönyv is védi, 2012. évi C. tv. 228. §.
Kegyeletsértés 228. § Aki halottat vagy emlékét a 226. vagy a 227. §-ban meghatározott módon meggyalázza, vétség miatt az ott meghatározott büntetéssel büntetendő.
